Menü
Mezőhegyes
Európai Uniós pályázat
Gyalogtúra útvonalak hálózata
a Marosháton
DAOP-2.1.1/E-2008-0027
LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével megvalósuló turisztikai tevékenységek ösztönzése: Agroturisztikai Bemutatóközpont létesítése c. projekt.
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Egyesületünk működését és szakmai tevékenységét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta.
Logók
Épített környezet
Centrál Étterem (Kozma F. u. 22.)
Mezőhegyes alapításának 100 éves jubileumára épült 1885-ben, a budapesti országos kiállításra, majd szálloda és tiszti kaszinó volt. Építészeti jelentősége, hogy az ország egyetlen megmaradt fagerendavázas szállodája. Három díszes belső terme van. A termek kazettás famennyezettel, fali lambériával készültek. Három öntöttvas korinthoszi oszlop áll az épületben. Faragott díszítést kapott a lépcsőház fölötti előtér. A bálteremben a zenekar részére faragott fakarzat készült. Fachwerkes oromzata mellett figyelemreméltó a díszes főbejárat feletti, óratoronnyal összekomponált, színes üvegű zárt erkély.
Városháza (Kozma F. u. 11.)
Az elővárosi eklektika jegyében épült, eredetileg nőtlen tiszti lak volt. A humoros mezőhegyesiek elnevezték „Kantár”-nak. Így hosszú időn át ez a név ragadt erre az épületre. Átalakítások után a polgármesteri hivatal székhelye lett.
Evangélikus templom (Kozma F. utca 3.)
A vasúti átjárót elhagyva, a baloldalon látható. Egy korábbi épület átalakításával, torony építésével, 1934-ben épült. A templom építését az állami ménesek katonai felügyelője – Petkó Szandtner Tibor – szorgalmazta és részben a Födművelésügyi Minisztérium finanszírozta.
Jószágigazgató villája (Kozma F. u. 14.)
Az egykori villa 1807. körül épült empire stílusban, Hild János terve alapján. Ebben az épületben szállt meg Ferenc Ferdinánd trónörökös, az 1912. évi, ún. „Kaiser manőver”, a nyári hadgyakorlat idején. Jelenleg orvosi rendelő.
Igazgatósági épület (Kozma F. u. 12.)
Igazgatósági épület melyet a mezőhegyesiek csak nagyirodaként emlegettek. Jelenleg üresen álló,de szépen felújított épület. Hild János tervezte 1806-ban, empire stílusban.
A régi Csikós Csárda (Kozma F. u. 6)
A. számú sarokház egykori csárdájában a Mezőhegyesen vásárolt méneseket és gulyákat hajtó csikósokat szállásolták el. Az 1806. körül épült csárda ívpillérsoros tornáca az istállók motívumát örökölte.
Az ómezői majorudvar (18. major)
Három ívpillérsoros istállóval határolt. Az istállók 1806. körül Hild János tervei alapján épültek.
Ún. putrik (Ómező 16-17.)
Szépen fel van újítva. Tetőzete eredetileg földből volt, fűvel benőve. Ma a tetőt cseréppel fedték, oldalfalait téglából építették, de a 4-5 méterre süllyesztett lakórész még eredeti formájában látható. Négy ágy, egy közös szekrény és egy rakott tűzhely volt benne. Ezeket a boltozott, külső kemencés lakásokat, mediterrán jellegükre tekintettel, a francia származású Le Favre császári tiszt építhette 1785-ben, óbarokk stílusban.
Zabsilótornyok (18. major)
A helyiek csak bolondtoronynak nevezik. Az egyik az üzem előtt áll, a másik a belső területén található Jellegzetessége volt e tornyoknak, hogy egy zsák zab leeresztése az egész mennyiséget megmozgatta, szellőztette. Befogadóképessége egy ilyen épületnek 500 mázsa gabona volt.
Ménesbirtoki hősi halottak emlékműve (Csekonics park)
Az I. világháborúban elesett ménesbirtoki hősi halottak emlékművét 1923-ban állították. Bányai József szobrászművész tervei alapján 1994-ben felújításra került, mint I. és II. világháborús emlékmű.
Víztorony (Május 1. tér)
Az ún. „ómezői” víztorony és szivattyúház 1888-ban épült, eklektikus stílusban. A torony tartályháza fagerendavázas és kívülről faburkolatú.
Mögötte található a termálvizű strand, mely fedett medencével is rendelkezik. A strand jelenleg nem üzemel.
Volt Vásárcsarnok
A Kossuth utca legdélibb épülete a jobb oldalon a volt Vásárcsarnok, mely 1790-ben épült. Később szegényház volt, jelenleg önkormányzati bérlakások.
Református templom (Kossuth u. 5.)
A templom 1909-ben épült neogótikus stílusban. Tervezője ismeretlen. A templomot a magyar királyi Földmívelésügyi Kormányzat és a Mezőhegyesi Ménesparancsnokság építtette és működésének anyagi feltételeit is biztosították. Építésének idején több mint 800 református hívő volt Mezőhegyesen. A település templomai között ennek a tornya a legmagasabb (35 m). A templom hasonmása az erdélyi Sármáson található. A K-NY tengelyű főhajót egy É-D kereszthajó bővíti ki. Ez a kereszthajó egyedi jelleget kölcsönöz az épületnek, ugyanis református templomokra ez az építészeti megoldás nem jellemző.
Református lelkészlak
Nevezetessége, hogy József Attila (1905-1937), XX. századi magyar költő is lakott itt 1920-22. között, amikor is fiatalabb diákokat tanított. „Nyáron lakásért és ellátásért tanítottam Mezőhegyesen.” (Curriculum vitae). Itt írta a Tavaszi ének c. versét (I. kötet: Szépség koldusa, 1922).
Öregcsűrt (Kossuth u. 10.)
Gabonaforgalmi tárház volt. Empire stílusban épült, Hild János tervei alapján, 1796-1810 között. Az ország legnagyobb cséplőháza. Jelenleg vállalkozó használja.
Építészeti telep
Az 1790-es években, Jung József tervezte. Ma is működik, mint a Ménesbirtok ZRt. építészeti telepe. Ez amolyan ipari központ volt, egyesítve az építkezéshez szükséges szakmákat, azonkívül kocsigyártással is foglalkoztak.
Ún. Újkaszárnya (Kossuth u.23-25.)
Jung József terve alapján, 1790. körül épült, késő barokk stílusban. A kiegyezésig katonák lakták, később az építészeti és gépműhelyi dolgozók lakása lett.
Egykori főépítész villája (Kossuth u. 12.)
A romantikus korszakot őrzi a 12. szám alatti, 1864-ben emelt épület a ménesbirtok főépítészének háza volt. Átalakításra és teljes felújításra került 1989-ben, Tihanyi Judit tervei alapján, mint Idősek Otthona és Családsegítő Központ.
Pekeráj (Kossuth u. 43-45.)
A Pekeráj volt az intézet éléstára. Ehhez egy kerek, ló hajtotta szárazmalom csatlakozott, hozzá épült a lisztraktár. Utána nagy fedett térben, három óriási kemencében sütötték a kenyeret. Itt lakott az élelmezési tiszt és a sütöde személyzete is. Egy malom nem volt elegendő, ezért épült egy kétjárókerekes iker-szárazmalom is, a főmolnár lakóházával együtt. Ennek a malomnak az eredeti tervrajza is megmaradt. A gőzmalmot Gluzek Gyula építtette 1884-ben, mely kizárólag a Ménesbirtok részére őrölt.
Állatjárványkórház elkülönítő istállói
A romantikus korszak kiemelkedő és különleges emléke a Kossuth utca végén, az 53-55. és 57. szám alatti három épület, melyek eredetileg az állatjárványkórház elkülönítő istállói voltak. Félnyeregtetős építési stílusa miatt a mezőhegyesiek csak „féltetejű házak”-nak nevezték. E három épülethez hasonló nincs több az országban.
Állatkórház
A sarki épület a hajdani főállatorvosi villa, mellette a ménes egykori állatkórháza, melyek ma a szakképző iskola épületei. Az 1860-as évek elején épült, romantikus stílusban.
Postakocsi-állomás és vendéglő
Szemben található az egykori postakocsi-állomás és vendéglő, melyet Hangai-háznak is neveztek a mezőhegyesiek, az egykori vendéglő bérlőjéről. Későcopf stílusú, Jung József tervei alapján épült 1789-ben. Mivel a kocsik fordulásához nagy teret kellett biztosítani, ezért áll hátrább, mint a központ többi épülete. Az épületbe belépve, középen volt a vendéglő, balról a posta és a postamester lakása, jobbról a bérlőlak. Az emeleten egy nagy terem és kilenc vendégszoba állt a vendégek rendelkezésére.
A szállóvendégeken kívül főleg a katonák látogatták a vendéglőt, az egykori méneskari huszárok. „Civil” vendégnek nem is volt tanácsos mulatozás céljából betérni a vendéglőbe. Hasonló volt a reglama az ómezőhegyesi Csikós Csárdánál is, csak fordítva: ott a katonák nem voltak szívesen látott vendégek. Napjainkban a szakképző iskolához tartozik.
Északi diadalív (Kozma F. u. 32.)
A ménesközpont eredetileg öt udvarból állt össze. Északi, középső, déli, nyugati és keleti udvarból. A diadalív Hild János munkája, 1807. körül épült, empire stílusú.
Ménesosztály-laktanya – Hotel Nonius (Kozma F. u. 32.)
Jung József tervezte, 1790. körül épült, copf stílusban. Kezdettől huszárlaktanya volt, egészen 1944. szeptember 15-ig. Felsőbb utasításra ekkor hagyták el a méneskar katonái a teljes lóállománnyal és felszereléssel Mezőhegyest. Az egyik fele a személyi – és lóállománynak a Dunántúlra, Kál községbe, a másik fele Bakonyszombathelyre lett „hátrahelyezve” a közeledő háborús veszély miatt. Jelenleg háromcsillagos szállodaként működik, Hotel Nonius néven (a napóleoni háborúk idején zsákmányolt francia mén az őse a kitenyésztett nóniusz törzsnek, innen a név) 1985-től, Pár Nándor és Nagy István építészek tervei szerint átalakítva. Egyes lakosztályait korabeli bútorokkal rendezték be. A hotel emeletére vezető falépcső még eredeti, az 1790-es évekből való. Két helyen kissé megkopott, ugyanis a kishuszárok és a sorozott katonák kettesével mentek fel az emeletre és a vaspatkóval ellátott huszárcsizma némi nyomot hagyott a lépcsőn.
Harangláb (Kozma F. u. 32.)
Ez a harangláb eredetileg a 73-as majorban volt felállítva. Minden majorban volt ehhez hasonló az 1870-es években. Ébresztésre, munkaidő-jelzésekre, valamint ünnepségek és tűz esetén használták.
Nyári lovarda (Kozma F. u. 32.)
Újabb létesítmény, 1994-ben alakították ki. Mérete 40 m x 80 m. A lovasok és a lovak kiképzését segíti.
Központi istálló (Kozma F. u. 32.)
Hild János tervei alapján épült 1802-ben, empire stílusban. Eredetileg törzsménistálló volt (törzsmén = kiemelt apaállat), ma sportlóistálló. Az istállóban 47 boksz és 20 stand található. Öntöttvas oszlopokkal háromhajóssá alakított belsejében még megvannak az eredeti vörösmárvány zabtálak. Az egykori törzsménistálló főbejáratánál jobbra régen egy fekete márványtábla állt, rajta arany betűkkel az alábbi szöveg:
„Ember!
A ló előnye tenger,
A bölcsőnek is ló való,
Mert lóvá tesz az ember
És emberré tesz a ló.”
A tábla sajnos az évek során elveszett.
Kocsimúzeum (Kozma F. u. 32.)
A hetes istálló déli részén lett kialakítva, a magyar fogatsport eszközei, kocsik, szánok, lószerszámok, kocsisruhák láthatók. Látható Mezőhegyes címere is, mely egy nonius mént ábrázol. A múzeumban egy Kölber-hintó is található.
A Kocsimúzeumról bővebb információkat itt olvashat.
Fedeles lovarda (Kozma F. u. 30.)
A 20 m x 60 m-es, empire stílusú lovarda 1809-ben épült, Hild János terve alapján. Ez volt az ország első ilyen létesítménye, mely a mai napig is a lovak téli gyakorlását szolgálja. Ívpillérsoros oldalhomlokzata eredeti. Eredetileg a nyugati végén órás oromzata és kis huszártornya volt. Nyugati végében a nézők számára üvegezett, fűthető nézőteret létesítettek. A tetőn „szélló” mutatja a szélirányt. A tető alatt van elhelyezve a toronyóra, mely negyedóránként hangos óraütéssel jelezte az idő múlását. A lovarda falán látható a Kozma Ferenc-dombormű, mely Zala György szobrászművész alkotása. Eredetileg a Béke parkban lévő emlékmű párkányán volt elhelyezve. A domborművön Kozma Ferenc miniszteri tanácsos az angol félvér ménest mutatja be I. Ferenc József császárnak 1872. május 8-9-én a 20. majori ménes istállói előtt. A domborművön látható személyek:
I. Ferenc József császár
Kozma Ferenc, miniszteri tanácsos
Szlávy József földművelésügyi miniszter
Gróf Bellegarde Ágoston, altábornagy
Gradwohl Gyula, tábornok
Lovag Beck Frigyes, vk. ezredes
Báró Wenckheim Béla, belügyminiszter
Tanfy G., fm. fogalmazó
Zalabéri Horváth János, ezredes-ménesparancsnok
Két méneskari tiszt, két őrmester, 3 csikós
C. G. Wrangel, svéd hippológus 1892-beli látogatásakor így szólt a fedeles lovardáról: „E sok értékes műemléképület között ez a lovarda olyan, mint egy drágakő az aranygyűrű közepén!”
Ménesparancsnokság (Kozma F. u. 30.)
Ez az ún. főépület 1790. körül épült Jung József terve szerint, késő copf stílusban. A kőoszlopokon álló veranda eredetileg csukott volt, melyet 1900. körül a svájci típusú arabeszkes nyitott faverandával cseréltek fel. Ma a Mezőhegyesi Ménesbirtok ZRt. igazgatósági épülete.
Déli kaszárnya (Kozma F. u. 28.)
Jung József tervei alapján, copf stílusban épült 1790-ben. Volt törzsosztály-laktanya, ma lakóépület.
Déli diadalív (Kozma F. u. 28.)
Hild János munkája.
Kis diadalív
A nagy déli kapu mellett egy kisebb diadalívet fedezhetünk fel, melyen az eredeti díszítőelemek a mai napig megmaradtak.
Emberkóróda (Szent György tér 1.)
Az egykori Csanád vármegye legelső kórháza volt: 1847-ben épült, klasszicista stílusban. 1923-tól az elemi, illetve az általános iskola négy alsó osztálya járt ide. Jelenleg földszinti részében van elhelyezve a Cukorgyár-történeti Gyűjtemény és az Iskola- és helytörténeti kiállítás. Mellette a 3. szám alatt, az 1890. körül épült, eklektikus stílusú „emberkórház”. A régi kórház mögött egy újabb épület is készült, főleg az ún. elfekvő betegek számára. Ez jelenleg a gyulai Pándy Kálmán Kórház egysége.
Római katolikus templom (Szent György tér)
A templom 1845-46-ban épült, benne még az eredeti, tölgyfából készült padsorokkal. Tervezője Ferdinand Handl. A plébániatemplomot a lovasok védőszentjéről, Szent Györgyről nevezték el. A templom keleti oldalfalán látható Gonzeczky János emléktáblája. Ő a templom első plébánosa volt, akit az 1848-49-es szabadságharc idején tanúsított Habsburg-ellenes magatartásáért Haynau parancsára 1849. október 8-án Pesten kivégeztek. A fehér carrarai márványból készült emléktábla Karl Ferenc József szobrászművész alkotása (1941).
Méneskari tisztek emlékműve
Az I. világháborúban elesett méneskari tisztek emlékére állították 1923-ban. A fehér márványtáblán aranybetűs felirattal olvashatók a nevek. Erről hiányzik az eredetileg rajta lévő babérkoszorú és a törött kard.
Római katolikus plébánia
Az épületet kolostorszerűen magas bukszusnövény veszi körül. Ívelt oromzata a romantikus korszakot képviseli. Feltehetően ennek is Ferdinand Handl volt a tervezője.
József Attila-emlékmű
Az épület mögött található Melocco Miklós szobrászművész által 1983-ban süttői mészkőből készített emlékmű, rajta József Attila: Hazám c. (1937) versével.
Kozma Ferenc Emlékmű (Kozma F. u.)
Kozma Ferenc (1826-1892) miniszteri tanácsos 1869-ben a magyar kormány nevében vette át a kincstártól a ménesbirtokot és fejlesztette lóállományát világhírűvé.
József Attila Általános Művelődési Központ (Béke park 1.)
A park nyugati részén épült 1983-ban, Tihanyi Judit tervei alapján. Az épület az egykori ívpillérsoros homlokzatok modern utódait képviseli. Általános iskola, gyermek- és felnőttkönyvtár, sportcsarnok, színházterem, mozi, büfé és Tourinform iroda alkotja.
Központi magtár (Hild János u.)
Hild János tervezte, épült 1809-ben. A tervező a római vízvezetékek motívumát elevenítette fel. A 28 pillér 27 ívet alkot. A pillérek a belső faoszlopok előtt vannak, ahol vékonyabb a fal, így jelentős mennyiségű téglát takarított meg az építész. A magtár négyszintes, két szint a homlokzat mögött, kettő pedig a tetőtérben kapott helyet. Az öreg magtárban ma értékesítésre váró, kikészített vetőmagokat tárolnak.
Vadász Vendéglő
A Hild utca sarkán találjuk a vasúti vagy Vadász vendéglő épületét. Vadász Boldizsártóról kapta a nevét, aki az utolsó bérlője volt 1926-49. közötti időszakban. élelmiszerbolt. Az 1890-ben épült faverandás homlokzat, íves ablakai, magas fakonzolsoros támasztékú fedélszéke, fedeles kéményei az elővárosi eklektika jegyeit hordozzák. Most élelmiszerüzlet van benne.
Indóház
Az 1883-ban épült indóház – a mai vasútállomás – szintén az eklektika építészeti együtteséhez tartozik. Oromzatán arabeszkes fadíszítés látható. Keleti oldalánál találjuk a vasúttörténeti emlékként felállított régi 377-es típusú gőzmozdonyt, mely a Cukorgyár tolatómozdonya volt.
Kultúrcsarnok
Ez az 1886-ból származó épület eredetileg a Centrál Hotel beálló istállója és kocsiszínje volt. Ennek az épületnek két végét kitoldották és homlokzatára a „Közművelődésnek” felirat került. Így lett kultúrház, mozi, rendezvények helyszíne 1923-tól 1985-ig.
Lovaspálya
A több hektár területen fekvő, hazai és nemzetközi díjugrató, valamint fogathajtó versenyeknek otthont adó versenypálya, évről évre rangos, többnapos lovas rendezvények és kiállítások színtere.
Temető (19-es major)
A régi stílusú síremlékek között találjuk Traun Jakab, br. Podmaniczky Béla, gr. D’ Orsay Olivér ménesparancsnokok nyugvóhelyeit.
21-es major (Belsőkamaráspuszta)
A korábban kerületközponti szerepet betöltő majorban, figyelemre méltó az A. Zellenka tervei szerint 1864-ben épült, kétemeletes+tetőteres, 5+1+6+1+5 tengelyes, nem ívsoros homlokzatú épület, mely hosszú időn keresztül majorközponti magtárként szolgált.
20-as majori ménes
Úgy a 20. mint a 22. majori ívpillérsoros istálló Hild János terve alapján épült 1800 körül, empire stílusban. A méneslátogatáshoz az Állami Ménes Kft. engedélye és szakmai kísérő szükséges, mely díjhoz kötött és előre bejelentéssel intézhető a Hotel Nonius portáján. A távoli szemlélődés a lovak legelőjénél nem tiltott.
6-os major (Komlósfecskéspuszta)
Szemben a régi magtárral. Ebben a majorban működik Sovák Péter Lovasiskolája, mely fedett lovardával is rendelkezik. Három napraforgós falusi szálláshelyet is működtetnek.
Zabsilótorony
Báró Boxberg Frigyes ezredes-ménesparancsnok idejében, 1830-32. között épültek ezek különleges épületek, melyeket a mezőhegyesiek csak „bolondtorony”- ként emlegetnek. Jellegzetessége volt e tornyoknak, hogy egy zsák zab leeresztése az egész mennyiséget megmozgatta, szellőztette. Befogadóképessége egy ilyen épületnek 500 mázsa gabona volt.
81. major (Táncsicstelep)
A Mezőhegyesi Ménesbirtok alapításakor rendelkezésre álló terület 42000 magyar hold volt, melyet 84, egyenként 500 holdas földtáblára osztottak. A földtáblákat megszámozták és idővel majorokat létesítettek azokon. Végül is 30 major létesült, melyeket 4 kerületközpontból irányítottak. A kerületek megtartották az elpusztult középkori falvak neveit is (pl. Fecskés, Kamarás, Pereg). Napjainkig is őrzik az első földmérés helyrajzi számait a földtáblák, majorok, erdők. A 81. major egyike azon levés majoroknak, melyekben még laknak.
47-es majori iskola
A hajdani majori iskola egyik korabeli berendezett tanterme előzetes bejelentkezéssel (József Attila Áltanos Művelődési Központ) megtekinthető.
48. majori ménes
Jelenleg a növendék csikók vannak itt.
Csikóslak (putri)
A három megmaradt közül ez az egyik, a másik kettő a 18. majorban, felújított állapotban látható. A földbe süllyesztett csikóslak (itteni nevén: putri) tetőzete eredetileg földből volt, fűvel benőve. Ma a tetőt cseréppel fedték, oldalfalait téglából építették, de a 4-5 méterre süllyesztett lakórész még eredeti formájában látható. Négy ágy, egy közös szekrény és egy rakott tűzhely volt benne. Ezeket a boltozott, külső kemencés lakásokat, mediterrán jellegükre tekintettel, a francia származású Le Favre császári tiszt építhette 1785-ben, óbarokk stílusban.
Kerületközponti magtár
1850. körül épült Hild-féle főmagtárhoz hasonló, háromszintes, hossz-oldalakon (falfülkékkel kialakított) ívpillérsoros homlokzatú központi magtár. Aquaducustus-szerű homlokzata, mely a kubista empire szép példája.
Komlószárító
Épült 1928-ban. Jelenleg nem használják.
Gluzek Gyula-féle elevátor-magtár
Gluzek Gyula által tervezett, 1888-ban épült, eklektikus stílusú épület. Az épületben a kukoricát térbeli facsövek osztályozták. A 300 vagon befogadó képességű, hatemeletes épület gépi szállító-emelő-rostáló berendezésekkel is fel volt szerelve. Az eljárás világszabadalmaztatott. 1981-ben tűzvész következtében az elevátor-rész kiégett.