Tudta-e hogy…

  • Békéssámson egyik legrégebbi építménye, az ún. Török-híd, mely a nevével ellentétben nem a török időkből származik, de így is éltes korú műemlék, hiszen a 19. század legelején építhették, erre írásos bizonyíték nincsen.
  • A kőhídtól nem messze, a közeli erdőszélen található Nepumoki Szent János – a vándorok védőszentjének – szobra. A legenda szerint itt csárda üzemelt már a 18. században is, melyet később maga Rózsa Sándor is felkeresett. Azt tartják továbbá, hogy a csárdától a betyárok számára biztonságot jelentő nádasokig egy titkos alagút vezetett.
  • 1860-ban a falut jelenlegi helyére telepítették át, a Száraz-ér bal partjára, itt található a szintén legendás Józsa-fa, melynek kiszáradt törzse egészen a közelmúltig látható volt. A sámsoniak Józsa-fájához legenda fűződik. Réges-régen amikor a Károlyiak által telepített dohánykertészek olyan sokan lettek, hogy új házhelyek kiosztása vált szükségessé. Az uraság maga elé hívatta Józsa bírót, aki azt az utasítást kapta, hogy ne a jó földeken, hanem a gyengébb minőségű szikes területen mérje ki az embereknek a földeket. Józsa bíró ezért szép jutalmat kapott. Az emberek ettől kezdve rossz szemmel nézték Józsát, benne is megszólalt a lelkiismeret, s a súly alatt összeroppant és felkötötte magát a szilfára.
  • Súlyos légi szerencsétlenség történt 46 évvel ezelőtt Békéssámson határában, amikor a román légitársaság gépe 29 nyugatnémet utassal és 5 fős személyzettel lezuhant, és mindenki meghalt. A TAROM YR-ILL lajstromjelű nemzetközi járata 1963. június 16-án 10 óra 52 perckor katasztrófát szenvedett Békéssámson község határában. A gép 5 fő román személyzete és 29 fő nyugatnémet utasa életét vesztette. A cukorrépaföldbe csapódott a repülőgép, ezt senki nem élte túl. Az eset után sokan beszéltek egy lehetséges merényletről, de a vizsgálat kiderítette, hogy az üzemanyagrendszer mondta fel a szolgálatot, s ez vezetett a 34 ember tragédiájához. Az esetről hosszú évtizedekig nem volt tanácsos beszélni a kicsinyke településen, miközben mindenki tudta, mi történt. A repülő egyik motorja leállt, így az első technikai problémák után már esély sem volt arra, hogy a Münchenből a romániai Constancáig, a fekete-tengeri kikötőig eljusson. De mint utóbb kiderült, arra sem, hogy az aradi reptéren hajtson végre kényszerleszállást.
    A szovjet gyártmányú repülőgép kigyulladt, és már égő roncsként zuhant le Békéssámson határában. Itt a helyieknek borzalmas látvánnyal kellett szembesülniük. Emberi testrészek hevertek szanaszét, amelyeket papírzsákokba gyűjtöttek. Egy hétig tartott a cukorrépaföldön az áldozatok maradványainak összegyűjtése és a romeltakarítás, de még ma is előkerülnek tárgyak a földből.
    A békéssámsoni önkormányzat 2008 elején úgy döntött, hogy a katasztrófa után 45 évvel emlékművet állít az áldozatoknak. Levéltári kutatások alapján előkészítették a katasztrófa helyszínének feltárását, annak reményében, hogy a földből még előkerül olyan roncsdarab, amely az emlékművön elhelyezhető.
    A feltárásra 2008. szeptember 23-26-a között került sor a HM. 86. Szolnok Helikopterbázis roncskutatói és a Magyar Roncskutató Egyesület kutatói segítségével. Végül a közös munkát siker koronázta, az emlékmű felavatásra került, ennek révén pedig Békéssámson Község Önkormányzata és lakossága méltó emlékhelyet állított a település történelméhez hozzátartozó légi katasztrófa áldozatainak emlékére. Az emlékmű avatásakor kiállítás is nyílt a szerencsétlenségről a békéssámsoni polgármesteri hivatalban, amelyhez mások mellett a Rendőrség-történeti Múzeum biztosított archív fotókat.