Emlékfák

Az általános iskola előtti parkban két emlékfát ültettek az utókor számára, két jelentős esemény megörökítésére:

• Környezetvédelmi Világnap megyei rendezvénye alkalmából 2000-ben
• Kihelyezett ünnepi megyei közgyűlés emlékére 2001. 03. 14-én

Az emlékfák mellett emléktábla is jelzi a két eseményt.

Védett gyepsáv

Legnagyobb értéke a 2.500 töves vetővirág állomány, de a csilláros sárma, hegyi len, apácavirág, jakabnapi aggófű, nyulánk kakukkfű, ereszes hagyma, csűdfüvek (zászlós-, hólyagos-, kisvirágú), és a zsályák (ligeti-, osztrák), valamint az ebfojtó müge is figyelemre méltó. A védett gyepsávot Sarkadi László, a középiskola biológia tanára és szakkörös diákjai találták meg és írták le. A földút végén balra fordulva az Elekes-tanyánál ismét elérjük a műutat. Az út mentén beérünk Reformátuskovácsházára.

Helyileg védett gyepsáv

Országosan is ritka társulás eddig ismeretlen foltját találta meg, és írta le Sarkadi László, a helyi gimnázium biológiatanára, környezetvédő szakkörös tanulóival. A jelentősebb emberi hatás eredményeként kissé gyomos, a kökény is veszélyezteti, ennek ellenére több védett, és jellemző fajt őrzött meg. Kiemelhetjük a macskaherét, a kék virágú pusztai meténget (összességében több tíz négyzetmétert borít be!) a kék atracélt, a sárga virágú hengeresfészkű peremízst, a parlagi rózsát (a kaszálást is eltűrő dekoratív törpecserje), a nyúlánk sármát és a közönséges borkórót. A gyepsáv legértékesebb, 300 méter hosszúságú szakaszát a környezetvédő szakkör javaslata alapján az önkormányzat 2000. július 6.-án védetté nyilvánította.

Rajta-erdő

Az őshonos kocsányos tölgyek szép idős foltjait találhatjuk itt, közöttük jó néhány százados hagyásfát (a legnagyobb kerülete 430 cm!). Az erdőszéleken kevés vadkörte, mezei szil, és csíkos kecskerágó is található. A Rajta-erdő fontos a madarak vonulása során is, mivel védelmet és némi táplálékot biztosít. A lágyszárú növények közül a liliomféle soktérdű salamonpecsétet, az Alföldön szórványosan előforduló zsidócseresznyét, és a védett ligeti csillagvirágot érdemes megemlíteni, mely az egyik erdőszélen alkot néhány ezer töves populációt. Meglepő, hogy ezen a száraz vidéken több mint 40 féle gombát találhatunk. Az ehető fajok közül többféle csiperkét, szegfűgombát, a piruló-, és a nagy őzlábgombát, a bimbós-, és akár több kilósra is megnövő óriás pöfeteget, a zöld harmatgombát, a barna csészegombát, a késői laskagombát és a téli fülőkét említhetjük. Mérgező viszont a viaszfehér tölcsérgomba, áltrifla, kénvirággomba, vörhenyes őzlábgomba, susulyka. Az elhalt vagy beteges fákon élnek a különböző taplógombák: a szegett-, a bükkfa-, a lepke-, és a labirintustapló. Különleges megjelenésű a pecsétviasz-, júdásfüle-, törékeny korall-, petrezselyem-, bunkós agancs-, szömörcsög-, és az erdei csillaggomba.

Királyhegyesi szárazér

Ez az ér a környék egyetlen nagyobb vízfolyása, gazdag növény- és állatfajokban, a mellette haladó erdősáv üde színfoltja vidékünk mezőgazdasági jellegének.